[Ez az írás a ReGeneráció csapata népesedéssel foglalkozó sorozatának első része. A második rész ITT nézhető meg, illetve ITT olvasható, a harmadik pedig ITT olvasható.]
A termékenységi ráta
A népességgel, népesedéssel kapcsolatos egyik első fogalom, ami fel szokott merülni: a termékenységi ráta. A pontos számolási mód ismertetésénél fontosabb, hogy megértsük a mérőszám jelentését. Ez azt fejezi ki egy adott év adatai alapján, hogy a szülőképes korú, tehát 15 és 49 év közötti nőknek életük során átlagosan várhatóan hány gyermekük fog születni.
Ha ez az érték tartósan 2,1 körül van, akkor a népességszám állandósul, ha az alatt, akkor csökken, ha pedig fölötte, akkor növekszik. A népességtartó érték azért nem pont 2, mivel a számolásból például kiesnek azok a lányok, akik nem érik meg a szülőképes kort.
Az érték ráadásul az eltérő gyermekhalandóság miatt országonként különböző lehet, a 2,1 vélhetőleg egy globális átlag, alacsony gyermekhalandósággal bíró országok esetében kisebb lehet ennél. A termékenységi ráta értelmezhető régiókra, országokra, vagy akár az teljes emberiségre is. Ez utóbbi esetben az országok közötti eltérések kiátlagolódnak.
Az emberi népesség a történelem során
A történelem során az emberi népesedés a következőképpen alakult. Az emberiség történetének messze leghosszabb, több 100.000 évet felölelő, vadászó-gyűjtögető időszakában becslések szerint néhány millió ember élt csupán a Földön, annak ellenére, hogy már ekkor is szinte az egész bolygót benépesítettük.
Az első nagyobb ugrást a mezőgazdasági forradalom indukálta, időszámításunk kezdetére kb. 170 millióra növelve az emberiség lélekszámát. Ezután sokáig nagyjából az exponenciális görbe mentén nőtt a népesség: 1804-ben érte el az 1 milliárdot, 1927-ben a 2 milliárdot, 1960-ban a 3-at, 1974-ben pedig a 4 milliárdot.
Ezt követően az exponenciálisnak tűnő görbe kezdett laposodni, nagyjából lineáris növekedést mutatva napjainkig: 1987-ben 5 milliárdan lettünk, 1999-ben 6 milliárdan, 2011-ben 7 milliárdan, és ma már csupán néhány évre vagyunk attól, hogy a globális népesség elérje a 8 milliárd főt.
A tendenciák alapján megjósolható, hogy 2100-ig valamikor tetőzni fog a népességszám, de hogy pontosan mikor, és milyen értéknél, azt nem tudjuk biztosan. Mindenesetre ennek nagyon nagy jelentősége van a globális problémáink megoldása terén, de erről majd később.
A demográfiai átmenet
A népesedési görbe jobb megértése kapcsán fontos megismerkedni a demográfiai átmenetnek nevezett jelenséggel. Ez a fogalom olyan tendenciózus folyamatot jelöl, amely bár időbeli eltolódásokkal és kisebb különbségekkel, de minden országban, kultúrától és vallástól függetlenül végbemenni látszik. A pontos okokat illetően vannak kérdések és viták, mint modell, jól használható a nagyívű tendenciák leírására és a népesedéssel kapcsolatos előrejelzésekre.
A folyamat nagy vonalakban a következőképpen zajlik. Kezdetben a termékenységi ráta és a halandóság (vagy mortalitás) egyaránt magas, így a népességszám nagyjából állandó, esetleg kis mértékben növekszik. Később a mortalitás rövid idő alatt nagymértékben csökken, de a termékenységi ráta csökkenése csak jóval később követi azt, ezért a népesség ezen a ponton gyorsan növekszik.
A folyamat végső szakaszában a termékenységi ráta erősen csökken, majd a születési és halálozási arányok egy alacsony szinten stabilizálódnak, aminek eredményeképpen a népességszám nagyjából állandósul, vagy kis mértékben csökkenni kezd. A demográfiai átmenet folyamata tehát az egész világon végbemenni látszik, viszont a különböző országok különböző fázisokban vannak.
Az európai országok döntő többsége, illetve néhány dél-kelet ázsiai ország, mint Japán és Dél-Korea, a folyamat végén tartanak, tipikusan fogyó népességgel. Számos országban a termékenységi ráta nagymértékű csökkenése már nagyrészt végbement, de a népesség stabiliálódása még időbe telik. Igaz ez olyan nagy népességű országokra, mint Kína és India, valamint - talán sokak számára meglepő módon - a Közel-Kelet számos, vallási értelemben erősen konzervatív országára is, mint amilyen Irán és Szaúd-Arábia.
Vannak azonban még országok, amelyek viszonylag a folyamat elején járnak, és a népesedési rátájuk még mindig nagyon magas, épphogy csak csökkenésnek indult. Ilyen országokat leginkább Afrikában találunk: Niger, Szomália és Nigéria jó példák erre.
Csökkenő termékenységi ráta - lineárisan növő népesség?
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan nőhet tovább a világ népessége évről-évre nagyjából ugyanannyival (kb. 80 millió fővel), ha a termékenységi ráta világszerte erősen csökkenő tendenciát mutat. Ez a látszólagos ellentmondás egyrészt abból fakad, hogy a várható élettartam növekedése kitolja a halálozásokból fakadó népességfogyást.
Másrészt a rendszer nagyfokú tehetetlenségéből, ami azt jelenti, hogy a gyors népességnövekedés fázisa után a társadalmon belül a gyerekek, a szülőképes kor előtt állók aránya nagyon magas. Így mégha nekik átlagosan nem is fog annyi gyermekük születni, mint a szüleiknek, nagyszüleiknek, ez az ő generációjuk életének első felében még folyamatos és nagymértékű népességnövekedést fog eredményezni.
Ennek az az oka, hogy az életük vége felé járók kis aránya miatt a születések száma egy darabig még jóval meg fogja haladni a halálozásokét. A népesség stabilizálódása tehát kitolódik. A számokból konkrétan az látszik, hogy miután egy országban a termékenységi ráta a népességtartó szint alá csökken, még 30-40-50 évnek is el kell telnie, mire a népesség stabilizálódik, vagy fogyásnak indul.
Japánban például 1975-re 2 alá csökkent a termékenység, a népesség mégis csak 2010 után kezdett el csökkenni. Kínában a '90-es évek első fele óta, Franciaországban pedig már 1980 óta 2 alatti a termékenységi ráta, a népesség viszont mindkét országban még mindig növekszik, egyre lassuló ütemben.
A harmadik ok pedig egész egyszerűen az, hogy nagyobb globális népességszám esetén kisebb arányú növekedés is lehet abszolútértékben ugyanannyi, mint egy korábbi kisebb népesség esetén egy nagyobb arányú növekedés. Magyarán pl. egy 4 milliárdos népesség évi 2%-os növekedése abszolút értékben pont ugyanannyi, mint egy 8 milliárdos népesség 1%-os növekedése.
A népesedéssel foglalkozó sorozatunk következő részében lesz szó az azzal kapcsolatos tévhitekről, a népességszám és a környezetterhelés közötti összefüggésekről, az ebből adódó globális környezeti és etikai problémákról, és azok lehetséges megoldásáról is.
[írta: Pauló Gergely; lektorálták: Horváth Attila]
Linkek, források:
- Népességi, népesedési adatok, statisztikák, diagramok, grafikonok globális szinten és országonként
- A demográfiai átmenetről: gepeskonyv.btk.elte.hu
Képek forrásai:
