Magyarországon alig foglalkozik szervezet dedikáltan a népesedés kérdéseivel az ökológiai válság kapcsán. Az egyik ismert ilyen civil szervezet a Bocs Alapítvány, amely azon túl, hogy üdvözítő módon egy méltatlanul elhanyagolt problémakörrel foglalkozik, sajnos hibáktól, megalapozatlan állításoktól és csúsztatásoktól terhes álláspontot közvetít. Az egyik cikkük kritikáját adom ebben a blogbejegyzésben.

A Bocs Alapítvány az "A WWF vakon hibáztatja a magyarokat?" című írásában próbálja cáfolni a WWF azon állítását, miszerint ha mindenki úgy élne a Földön, mint a magyarok, akkor több, mint 2 bolygóra lenne szükségünk, hogy az emberiség életvitele hosszú távon fenntartható legyen. Az alább következő kritika csak a cikk olvasása után érthető.

Kezdem azzal, amivel egyetértek a cikkben megfogalmazottakkal:

• Egyetértek azzal, hogy egy ország lakóinak életmódjához hozzátartozik a népesedés is, ugyanúgy, mint pl. a fogyasztási szokások.
• Jónak tartom azt a megközelítést, hogy egy ország részesedését az ökológiai rendszer túlterhelésében a lakosságra vonatkozó ökológiai lábnyom és az ország biokapacitása (vagyis az országhatárokon belül, megújuló módon rendelkezésre álló erőforrások, és "szennyezés semlegesítő képesség" becsült értéke) összevetésével mérjük meg.

Folytatom azzal, ami szerintem az írásban félrevezető, hibás, inkorrekt.

Bár - ahogy írtam - egyetértek azzal, hogy hiba a népességszám alakulását nem figyelembe venni, nem egy nép felelősségének tekinteni, ha az ökológiai terhelést vizsgáljuk, ugyanúgy hiba a népességszámot kiemeltnek tekinteni az IPAT-formula 3 tényezője (népességszám, fejenkénti gazdasági teljesítmény [~fogyasztás], technológia milyensége) között. Mindezt részletesen kifejti a ReGeneráció csapatának EZEN videója, az abban elhangzottakat nem ismétlem meg itt. További hiba a másik két fő tényezőt (fejenkénti fogyasztás, technológia milyensége) lefixálva, azoktól függetlenül tekinteni a népességszámot, hiszen a három tényező nem független egymástól, az egyik változása a többi változását is eredményez(het)i. Együtt hatnak, csak együtt tekinthetőek. A Bocs Alapítvány cikke azt sejteti, mintha a népességszám alakulása lenne a döntő, aminek a befolyásolásával önmagában megoldható lenne az ökológiai válság. Ez erősen félrevezető.

A biokapacitás (egyébként értelmes koncepciójának) felhasználásával is vannak gondok. Ezt írja a cikk:
"Teljesen életidegen számítgatás az országokat nem a saját területükhöz viszonyítani, amely fölött rendelkeznek, és amelyhez alkalmazkodnak."
Ez azért egy erősen irreális képet sugall, minthogyha az országok terhelése a határokon belül maradna, ami nyilvánvalóan nincs így. A magyarok által elfogyasztott erőforrások jó része a határainkon túlról érkezik, ahogy pl. termékeink nagy része a Távol-Keleten készül. Cserébe persze az országhatárokon belül rendelkezésre álló erőforrások egy részét nem mi, hanem más országok lakói használják fel (lásd: exportált termékek). A globalizált gazdaságban ez mindennapos. Így sajnos nem nagyon jelent korlátot az országoknak az, hogy a határaikon belül korlátozottak az erőforrások, hiszen nincsenek rákényszerítve, hogy csak azokat használják fel. Hatványozottan igaz ez a nyugati világ anyagilag gazdag országaira, amilyen Magyarország is, akik a globális gazdaság egyenlőtlen viszonyainak köszönhetően nagy mértékben kizsákmányolják az anyagi értelemben szegényebb országok erőforrásait és emberi munkaerejét. Kár tehát arra utalgatni, mintha egy globalizált gazdaságban bármely ország, így pl. Magyarország alkalmazkodna a határain belül fellelhető erőforrások szűkösségéhez, hiszen ez nyilvánvalóan nincs így.

De térjünk rá az írás legsúlyosabb hibájára: az önkényesek kijelölt viszonyítási pontokra. Miért az 1961-es magyarországi állapothoz viszonyítunk, és az azóta hazánkban végbement folyamatokat várjuk el más országoktól? Magyarország 1961-ben már bőven túllépte a biokapacitását, túlhasználta az erőforrásait, szemben egy halom harmadik világbéli országgal, vagy hogy mást ne említsek: Kínával. A nyugati országok (köztünk hazánk) lényegesen korábban érték el ezt a problematikus állapotot, mint az utóbb említett országok. Milyen alapon mentjük fel Magyarország 1961 előtt élő lakóit az ökológiai válság kapcsán, és várjuk el a világ többi részétől, hogy 1961-től kezdve akkor is ugyanúgy csökkentsék az ökológiai lábnyomukat és népességüket, mint hazánk, ha a demográfiai átmenet és az ökológiai lábnyom változásának folyamatában ők még jelentős csúszásban vannak hozzánk képest. Ez egy durván kettős mérce, igazságtalan és inkorrekt elvárás. Ugyanez igaz arra is, hogy a magyarok ökológiai lábnyomának változását az 1980 körüli évekhez, a valaha volt legnagyobb értékhez viszonyítja a cikk, amihez képest nem meglepő módon csökkenés következett be. Az 1980 előtti időszak, mialatt mi a "csúcsra" értünk ebben a tekintetben, el van felejtve? Bezzeg a többi ország miért nem követte a mi 1980-tól látható "példamutató" tendenciánkat? Ez az önfelmentő érvelés iskolapéldája.

Szóval ha már a biokapacitás és az ökológiai lábnyom arányát használjuk az érvelésünkben, legyünk már igazságosak és korrektek, és az abszolút értékeket nézzük, ne pedig egy önkényesen kiválasztott évhez viszonyított eltérést. Így pedig egészen más eredmény jön ki. A magyarok majdnem másfélszeresen túllépik hazánk biokapacitását, úgyhogy ha mindenki úgy élne, mint mi, semmiképpen sem oldódna meg az ökológiai válság, szemben a cikkben megfogalmazott állítással, miszerint: "Ha mindenki valóban úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség már kilábalt volna az ökológiai válságból.".

A summázott tanulság a cikkel kapcsolatban az, hogy az ún. tényeket továbbra is lehet úgy önkényesen összeválogatni, hogy látszólag bizonyítsák az előre eldöntött konklúzióinkat. Csak éppen nem érdemes.

Források:

• biokapacitás és ökológiai lábnyom országonként: https://data.footprintnetwork.org/#/
• népesedési adatok országonként: https://www.worldometers.info/world-population/population-by-country/

Ajánlott videók, cikkek:

• ReGeneráció: Népesedés I. - A lassuló robbanás: népesedés - alapfogalmak, tendenciák
• ReGeneráció: Népesedés II. - A népesség szerepe a környezeti válságban és kapcsolódó tévhitek
• ReGeneráció: Népesedés III. - Megoldások a népesedés visszafogására, ellenvetések és jó példák