Ez a blogbejegyzés a Partizán youtube csatornán a napokban megjelent, "A túlnépesedés és a klímaváltozás kapcsolata", avagy az "Ökofasizmus és 11 milliárd ember" című VIDEÓJÁNAK kritikája. Nagy vonalakban: a videó nagyrészt helyes alapadatokból dolgozva, azok sokszor helytelen vagy legalábbis félrevezető értelmezésével hibás konklúziókra jut. Ennek alátámasztása következik.
Az egyetlen ok? - Avagy mit mond a tudomány?
"...minden szakértő, tudós tisztában van ezzel...", "...aki kutatóként ezzel a kérdéssel foglalkozik..." Számos efféle mondat hangzik el a videóban, azt a benyomást keltve, hogy egyfajta tudományos konszenzus kerül itt ismertetésre. Konkrét nevek megjelölése és tanulmányokra való hivatkozás nélkül viszont ez önmagában nem sokat jelent. Persze érthető, hogy ez nem az a műfaj, ahol bele lehet menni konkrét tanulmányokba, viszont akkor nem is kéne feltétlenül lépten-nyomon ilyen, számomra tekintélyelvűséget sugalló állításokat tenni. De lépjünk túl ezen, nem ez a fontos.
Nagyobb probléma az, hogy a tudomány egyáltalán nem mond olyasmit - ami a videó talán legfőbb állítása - hogy a népesedésnek semmi köze nincsen szűken véve a klímaváltozáshoz, tágabban pedig az ökológiai válsághoz (megjegyzés: a videó általában a klímaváltozásról beszél, de időnként mintha azonosítaná azt az ökológiai válsággal, ami nem korrekt: az utóbbi a befoglaló, tágabb értelmű fogalom). Épp ellenkezőleg: az emberiség környezetterhelésének fő tényezőit a humánökológia (amely talán a legilletékesebb, interdiszciplináris tudományág ezen a területen) az ún. IPAT-formula segítségével írja le. Az emberiség környezetterhelésének három fő tényezője, amelyek közül egyiket sem lehet kiemelni (vagyis ugyanolyan fontosak): a népességszám, a fejenkénti fogyasztás, és a technológia környezetterhelő mivoltát mutató tényező. A klímaváltozás kapcsán (ami a környezetterhelésünk egy részterülete) értelemszerűen ugyanezek a tényezők számítanak. [Az IPAT-formula elemzését adja a ReGeneráció csapatának EZEN videója.]
Fontos, hogy a három tényező EGYÜTT HATVA mutatja meg a környezetterhelésünk mértékét, tehát önmagában egyik sem tekinthető AZ EGYETLEN OKNAK, amely bármilyen típusú környezetterhelés mögött húzódik. És akkor itt el is jutottunk az EMBER egyik gondolkodásbéli jellemvonásához, amiből egyúttal a videó egyik alapvető tévedése is származik. Arról van szó, hogy szeretünk mindenféle jelenséget, amit a világban tapasztalunk, megpróbálni egyetlen okra visszavezetni, vagyis úgy gondolkodunk, hogy valami vagy AZ OKA a jelenségnek, vagy NEM OKA neki. Pedig valójában a legtöbb jelenség mögött nem egy, hanem számos ok húzódik, amelyek együtt hatva okozzák azt.
Ha átállítjuk az gondolkodásunkat ennek megfelelően (tudom, hogy nem könnyű), akkor az alábbiakra jövünk rá a konkrét témánkat illetően:
- az, hogy a népességszámból nem lehet egyenesen következtetni a környezetterhelésünk (azon belül a klímaváltozás) mértékére, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kettő között nincs összefüggés; hogy nincs erős korreláció a népességszám és a klímaváltozás között, az csak annyit jelent, hogy más tényezők is szerepet játszanak (a fejenkénti fogyasztás és a technológiára vonatkozó mutató)
- nem kell választanunk pl. a fejenkénti fogyasztás és a népességszám közül egyet, ha azt akarjuk megfejteni, hogy "mi okozza" a klímaváltozást, hiszen azt nem egyvalami okozza, hanem mindkettő ott van a tényezők között, sőt még van egy harmadik is
Említésre méltó, hogy a Nature magazin egy cikkére hivatkozik a videó, viszont hibásan értelmezi azt. A cikk ugyanis nem azt állítja, hogy a népesedés nem fontos tényező az ökológiai válság szempontjából, csupán azt, hogy nem az egyetlen, és hogy a növekedés már régen nem exponenciális.
Kifejezetten demagógnak és erősen félrevezetőnek számít a Nicolas Cage filmjei és a medencés halálozások közötti korrelációt felmutató hasonlat. Az, hogy vannak olyan (esetleg vicces) esetek, amikor az erős korreláció csupán a véletlen műve, és nincs szó kauzalitásról, még nem jelenti azt, hogy minden korrelációt kidobhatunk a kukába. Azt jelenti csupán, hogy óvatosnak kell lennünk az ok-okozati viszony feltételezésével még erős korreláció esetén is, mert előfordulhatnak félrevezető véletlenek. De ezzel a példával ettől még semmit nem bizonyítottunk a népesedés és a klímaváltozás összefüggéseinek kapcsán.
Gulyás Márton tévedése itt abban áll, hogy bár a klímaváltozásnak nem AZ OKA a népesedés (ebben idáig igaza van), de nagyon is szerepel az okok között. Az egyik fő ok a három közül.
[Megjegyzés: a bengáli éhínségről szóló rész is jól mutatja, hogy mennyire hajlamosak vagyunk AZ OKOT keresni minden mögött. Mintha választanunk kéne, hogy az 1943-as időjárási szélsőségek, vagy a brit adminisztráció okozta-e a szörnyűséget, és nem tudnánk elképzelni, hogy mindkettő szerepet játszott benne. Itt egyébként a Márton által hivatkozott tanulmány sem ezt állítja, csupán annyit, hogy a brit adminisztráció döntései IS közrejátszottak a dologban. Az EGYETLEN OKRA való átkonvertálást a videó készítői hajtották végre, vélhetőleg saját maguk számára is észrevétlenül.]
Malthus tévedése
Valóban, Thomas Malthus jóslata (szerencsére) nem vált valóra. Tévedett, mert túl egyszerű következtetést tett, és nem látott (a 18.század végén nem is nagyon láthatott) előre két dolgot: az egyik az, hogy a népesség (a demográfiai átmenet miatt) nem tud évszázadokig exponenciális ütemben növekedni, a másik pedig, hogy a 20.század második felében kiépül majd az iparszerű, gépesített mezőgazdaság, ami jelentősen megnöveli az élelmiszertermelés volumenét.
Ugyanígy nincs igazuk azoknak (ha vannak ilyenek), akik a jelen folyamatokat egyszerűen továbbvetítve, az ökológiai válság szükségszerű megoldhatatlanságát hangoztatják csupán a népesedésre alapozva. A képlet nem ilyen egyszerű.
De kérdezem: hol következik mindebből az, hogy a népesedésnek egyáltalán semmi kapcsolata nincsen a klímaváltozással és az ökológiai válsággal? Hol következik ebből az, hogy nem segítene ez utóbbiak megoldásában, ha kevesebb embert kéne ellátnunk a Föld erőforrásainak segítségével fenntartható módon? Sehol. Mindebből csupán az következik, hogy a népesség nem az egyetlen tényező, és csupán azt tekintve nem lehet egyszerű jóslatokat tenni, illetve hogy csupán azzal foglalkozva nem lehet megoldani az ökológiai válságot. De ettől még azzal IS foglalkozni kell, ugyanolyan komolyan, mint a másik két tényezővel.
Meglehetősen félrevezető a videóban kiragadott példa arra, hogy a népesség csökkenése mellett akár még nőhet is a környezetterhelés. Az azt sugallja ugyanis, mintha a népesség csökkenése maga, oka lenne a környezeti terhelés növekedésének, ami nyilvánvalóan nem igaz. Azt, hogy bizonyos nyugati országokban a népesség csökkenésével párhuzamosan megnőttek a fogyasztási lehetőségek a kialakuló fogyasztói társadalom "vívmányaként" (és ezzel éltek is az emberek), ostobaság lenne a népesség csökkenésének tulajdonítani. Hogy egy gazdasági rendszernek van tehetetlensége, és bizonyos szegmensek teljesítménye (pl. a tömegközlekedésé) nem tud egyenes arányban csökkenni a népesség csökkenésével, igaz. Viszont elfelejteni megemlíteni, hogy a gazdaság más szegmenseiben (pl. az élelmezésben, vagy az egyén számára külön legyártott bármiféle termék esetén) viszont a népességszám csökkenésével szinte egyenes arányban csökken a termelés és így környezetterhelés is, finoman szólva félrevezető. A példából fakadó korrekt konklúzió tehát az lett volna, hogy a népesség csökkenése nem von maga után automatikusan hasonló mértékű terheléscsökkenést egyrészt a rendszer bizonyos szegmenseinek tehetetlensége miatt, másrészt a visszapattanás miatt, ami a népességszám változásától függetlenül, pl. a fogyasztói szokásaink megváltozásából fakadhat (a visszapattanó hatásról a ReGeneráció EZEN videójában beszéltünk).
"Túlnépesedés" önmagában valóban nincs
Szintén a fentiekből következően abban igaza van a Partizánnak, hogy "túlnépesedésről" önmagában nem beszélhetünk, hiszen a népességszám, mint tényező, egymagában nem sokat mond a környezetterhelésünkről. Ugyanis azt a másik kettő is ugyanúgy befolyásolja, vagyis kis népességszám esetén is lehet magas a környezetterhelés (ill. nagy mértékű a klímaváltozás), ha a további befolyásoló tényezők értéke nagy, és magas népességszám esetén is lehet alacsony a környezetterhelés, ha a másik két tag megfelelően alacsony. Természetesen annak, hogy a valóságban milyen mértékben lehet csökkenteni, illetve növelni egyik vagy másik tényezőt, erős korlátai vannak: belátható például, hogy a fejenkénti fogyasztás nem csökkenthető egy bizonyos szint alá, hiszen vannak létszükségleteink.
De ismétlem: ez továbbra sem jelenti azt, hogy a népességszámnak semmi köze ne lenne a környezetterhelés és így a klímaváltozás mértékéhez.
Önjelölt próféták és hollywood-i filmek
Nem javasolt sem az önjelölt próféták végtelenül leegyszerűsített és demagóg üzenetei, sem a hollywoodi filmek narratívája és sugallatai alapján képet alkotni a valóságról. Ez utóbbiak, amelyek az embert időnként "fertőzésnek" állítják be, vagy tipikusan egy fölülről ránk kényszerített, erőszakos és/vagy technológiai "megoldást" vízionálnak a népesedés visszafogására, borzasztó naiv elképzeléseket tükröznek, leginkább a kulturális berögződéseink ostoba kivetülései csupán. Nem sok közük van ahhoz, hogy a tudomány révén valójában mit tudunk a népesedés és az ökológiai válság összefüggéseiről, illetve, hogy a népesedés visszafogására milyen közvetett, szelíd és működő módszereink vannak.
Rasszizmus, népcsoportok elnyomása, kasztráció, ökofasizmus
Markáns vonulata a videónak, hogy a népesedés miatti aggódást és az ezzel való érdemi foglalkozást a rasszizmussal, bizonyos népcsoportok elnyomásával állítja párhuzamba, történelmi és szemléleti példákat emlegetve. Ez utóbbiak létezését eszem ágában sincs kétségbe vonni, viszont ezt a fajta általánosítást összességében nagyon igazságtalannak és félrevezetőnek tartom. Ugyanis azt sugallja, hogy aki komolyan aggódik a népesedés mértéke miatt (ami, ahogy fent megmutattam, valóban AZ EGYIK fő tényező a körmünkre égő ökológiai válság és klímaváltozás terén) az megbélyegezhető azzal, hogy rasszista, hogy kasztrációt támogatna, hogy valamiféle szélsőséges ideológia híve, stb. Ez borzasztó káros a témával foglalkozó emberek megítélésére nézve.
Szelíd, közvetett módszerek
Mintha Gulyás Márton gondolkodását áthatná az attól való félelem, hogy a népesedés visszafogására törekvés mindenképpen arra fut ki, hogy embereket, embercsoportokat megsértünk, fölülről rájuk erőszakolunk valami durva szabályozást, esetleg fizikai erőszakot alkalmazunk velük szemben. Pedig a vége felé ő is elmondja majdnem pontosan azt, ami ezen a téren a vállalható, valódi, nem erőszakos és hatékony módszer. Csakhogy ezt mintegy mellékesen említi meg, mintha nem sok jelentősége lenne az ökológiai válság mérséklése terén. Kissé ellentmondásos is, hogy egyáltalán felhozza ezeket, hiszen előzőleg kijelentette, hogy nincs semmi okunk aggódni a népességnövekedés miatt, ugyanis annak semmi köze a klímaváltozáshoz.
Nade miről is van szó? Hát arról, hogy nem kell senkit kasztrálni, nem kell senkinek törvényileg megszabni, hogy hány gyereke lehet. Mindezek helyett elegendő elérhetővé tenni a fogamzásgátlást azok számára, akiknek jelenleg nem áll rendelkezésükre, a családtervezés mikéntjéről felvilágosítani őket, elősegíteni, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, hogy a nők saját maguk rendelkezzenek a testük felett, hogy eldönthessék, hány gyermeket szeretnének, hogy minél tovább tanulhassanak és dolgozhassanak (az anyagi függetlenség érdekében is). Ezek a törekvések mind egytől-egyig, közvetett módon maguk után vonják a termékenységi ráta csökkenését, országhatároktól, kultúrától, vallástól függetlenül. Ez a "nagy titok", ez a tudomány álláspontja, a tapasztalat, amit már csak alkalmazni kéne széles körben.
Gulyás Márton is támogatólag beszél minderről, és egyértelművé teszi, hogy mindennek mennyi egyéb, számára is kívánatos pozitív hozadéka van/lenne (társadalmi egyenlőség elősegítése, életminőség javulása, stb.). A kérdés csak az, hogy miért nem ez a videó fő mondanivalója? Miért ötször annyi időben foglalkozik a videóban önjelölt celebek ostoba gondolataival, és szomorú, de messze nem általános történelmi példákkal, mint ezen szelíd módszerek tárgyalásával.
Ez részben persze abból a tévedéséből fakad (amit igyekeztem leleplezni), hogy a népesedésnek nincs köze az ökológiai válsághoz és a klímaváltozáshoz. Ha belátjuk ezt a tévedést, és felismerjük, hogy milyen fontos visszafogni a népesedést, akkor elgondolkozhatunk, hogy a népesedéssel kapcsolatos előrejelzések vajon mennyire írhatók felül, mennyire befolyásolhatók? Gulyás Márton azt sugallja, miszerint a népességnövekedés mérséklődése egy természetes folyamat (lásd: demográfiai átmenet), amihez az emberi tudatosságnak, a népesedési politikának nem sok köze van (az leginkább csak ronthat a helyzeten). Ez viszont csak részben igaz, amit pont egy általa is említett példa mutatja a legfényesebben.
Irán nem éppen a legfelvilágosultabbnak tartott országok egyike. Mégis, pontosan (és kissé meglepő módon) az imént felsorolt közvetett, szelíd módszerek (egy részének) állami támogatásával sikerült nagyon gyorsan radikálisan lecsökkenteniük a termékenységi rátát. A politikai vezetők megijedtek a gyorsan növő népességtől (okkal), és elkezdték támogatni ezeket. Ami pedig Iránban sikerrel jár, az nagyon sok országban sikerrel járhatna. [Az iráni példa részletei ITT olvashatók.]
Országok összehasonlítása: "Többet fogyasztunk-e, mint amennyien ti vagytok?"
Rossz a kérdés, ami megint abból fakad, hogy mindenképpen ki akarunk választani 1 tényezőt, ami A FONTOS, ami IGAZÁN SZÁMÍT. Csakhogy nincs egy ilyen tényező, ahogy azt már láttuk. Világos, hogy különböző országok különböző mértékben járulnak hozzá pl. a klímaváltozáshoz. Ez természetes, hiszen nagyon különböző méretű, népességű, fogyasztású, és különböző technológiát alkalmazó államokról van szó. Csakhogy nemigen van értelme országhatároknak ezen a téren. Csupán ilyen alapon gondolkozva a miniállamok (Vatikántól kezdve Andorráig) versenyeznének a klímabajnok címért, ami nyilván nonszensz. Egyértelmű, hogy ezzel nem fogtuk meg a problémát, ha országokat mindenképpen össze akarunk hasonlítani, akkor valamilyen módon arányosítani kell, "közös nevezőre" kell hozni a őket.
Ha minden ország azt a szempontot hangoztatja, ami őt tünteti fel kedvező színben (India az egy főre eső fogyasztást, az USA a népességszámot), abból csak esztelen egymásra mutogatás lesz. E helyett ajánlok egy sokkal értelmesebb és egzaktabb megközelítést. Érdemes abból kiindulni, hogy egy országnak (a határain belül) mennyi természeti erőforrás áll rendelkezésére megújuló módon. Ennek kifejezésére használható az ún. biokapacitás mutató. Ezt egy főre vetítve és összevetve az ország lakosainak átlagos ökológiai lábnyomával, megtudhatjuk, hogy az adott országban az emberek, átlagosan milyen mértékben használják túl az erőforrásaikat.
Ez az összehasonlítási mód abból indul ki, hogy egy ország lakóinak azzal az erőforrásmennyiséggel kell(ene) gazdálkodniuk, ami az országhatárokon belül, megújuló módon rendelkezésre áll (ez attól függetlenül működik, hogy esetleg pl. egy magyar ember praktikusan, részben legalábbis nem a saját országának erőforrásait használja fel, hanem pl. Kína, Németország, stb. erőforrásait). Vagyis ha sokan vannak egy országban, akkor kevesebb jut egy főre, ha kevesebben, akkor több. Nagy előnye ennek a megközelítésnek, hogy nem teszi lehetővé 1-1 tényező önkényes kiemelését, hanem azok együttes hatásával számol, ahogy az a valóságban is működik.
A becsült értékek EZEN az oldalon böngészhetőek. Itt kiderül, hogy pl. Dél-Korea lakosai átlagosan nagyobb mértékben használják túl az erőforrásaikat, mint az USA lakói, vagy éppen az, hogy bár Indiában az egy főre eső ökológiai lábnyom töredéke a románnak, Románia mégis kevésbé használja túl a saját erőforrásait, mint India.
A kapitalizmus a fő bűnös?
Szintén hibás kérdésfeltevés, hogy a háztartások/emberek vagy az ipar/vállalatok okozzák-e a klímaváltozást. Az igazság itt is félúton van, ugyanis ezek nem egymástól függetlenül működnek. Nincs ipari termelés, és vállalati profitfelhalmozás a fogyasztói döntések nélkül, avagy nincs kínálat kereslet nélkül. De persze, hogy az adott terméket hogyan állítják elő, illetve hogy mennyiben generálnak mesterségesen fogyasztást, abban nagy felelőssége van a vállalatoknak is. Szóval itt sem kell választani: nincs fő bűnös, a rendszer működésének végeredményét együtt okozzuk.
Az adódó konklúzió, hogy a kapitalizmus rendszere a FŐ OK, több helyen sántít. Igaz egyrészt (ami a videón elhangzik), hogy az emberiség eredendően nem tekinthető szükségszerűen környezetpusztítónak, hiszen ismerünk olyan (nagyrészt letűnt, általunk elpusztított) emberi kultúrákat, amelyek tudtak nagyjából harmóniában élni a természettel. Az viszont nem állja meg a helyét, hogy csak a kapitalizmus vitt el minket a természeti környezet végletes degradációjáig. A Húsvét-szigeteken például biztosan nem jött létre kapitalista rendszer, mégis felélték a természeti erőforrásaikat, mégha hatásuk - pl. technológiai limitációik miatt - lokális is maradt. De a 20. századi kommunista rendszerek működése sem volt kevésbé környezetkárosító, mint a jelenlegi.
Konklúzió
A fentiek alapján egyrészt kijelenthető, hogy a népesedés nagyon is számít, és ebből következően nagyon nem mindegy, hogy a globális népességszám mikor és milyen értéken tetőzik majd. Néhány százmillió (vagy akár milliárd) ember ide vagy oda, jelentősen befolyásolja az esélyeinket az ökoszisztéma megóvása és a minőségi emberi élet biztosítása terén. A minél korábban és minél alacsonyabb értéken való tetőzés elősegítéséhez pedig ezeket a szelíd módszereket kellene skálázni, ami pedig csupán anyagiak és elhivatottság kérdése (hiszen a tudás, a módszer rendelkezésre áll), ráadásul nem is kellenek hozzá óriási összegek 1-1 állam költségvetéséhez képest. Rasszizmusról, elnyomásról, embergyűlöletről, erőszakról, mások hibáztatásáról szó sincs.
Kicsit másként: alacsonyabb népességszám esetén nagyobb eséllyel tudunk a fogyasztásunk kordában tartásával és a technológia környezetterhelésének csökkentésével egy egészséges(ebb) ökológiai rendszert örökül hagyni az utódainknak.
Ez lett volna a kívánatos és korrekt konklúziója a Partizán videójának. Szerintem. Vitatni persze ér, de - ha egyetértesz - terjeszteni is ;).
Végezetül had rángassak ide egy (talán) közismert ábrát, ami szembetűnően mutatja, hogy az ember mára mennyire ledominálta az élővilágot a bolygón (a százalékos értékek az egyes élőlény-csoportok biomassza-mennyiségének arányát mutatják). Nehéz ebben nem végletes aránytalanságot és így súlyos problémát látni.
[Tárgyi tévedés a videóban (bár nem esszenciális, de ha már észrevettem, megemlítem): elhangzik a következő állítás: "...ma is másodpercenként 18,2 ember születik meg." Ezzel szemben a valóság az, hogy évente kb. 140 millió ember születik a Földön, ami másodpercenként átlagosan ~4,4-et jelent. A videó készítői valószínűleg az 1000 főre eső éves születések számával keverték ezt össze, ami valóban 18 körül van.]
Ajánlott tartalmak:
- a ReGeneráció videói a népesedés témájában (a harmadik, záró résszel még adósak vagyunk):
- A ReGeneráció videója a visszapattanó hatásról (ami szintén kapcsolódik):
*Képek forrásai: i.redd.it
