@IstvanNy: Köszi! Nem gondoltam erre, mivel fel sem merül bennem, hogy reklámozzak bármit pénzért. Nyugodtan kérdezze meg bárki, könnyű rá válaszolnom :). Sosem reklámoznék pénzért egy céget vagy terméket sem. Ez egy határozott elv nálam. Legfejlebb azért népszerűsítek valamit, mert látok benne értéket. Így nem vagyok elköteleződve, és bármikor bírálhatom is, ha megváltozik a termék, a hozzáállásuk, leadnak az elveikből, stb.

Bejegyzés: Mit, honnan, miért?

Szia Gergő!
Szuper, hogy összeszedted ezeket! (Készültél már rá, hogy valaki felteheti majd a kérdést, hogy hányan adtak anyagi támogatást a felsoroltak közül?) :)

Bejegyzés: Mit, honnan, miért?

@Kováts.L: Azt hiszem, messze túllépted a tudományos közösség által ellenőrzött, megbízhatónak tekinthető tudományos ismeretek szféráját :). Ez a sokminden, amit írsz, már messze a fantáziának, a vallás és tudomány keveredésének, az összeesküvés-elméleteknek, a misztikának és az áltudományoknak a világa. Én nem szeretném most mindezt kibogozni. Azt javasolnám csupán, hogy ha találkozol egy elmélettel, akkor próbálj utánajárni, hogy annak az alapjai mennyire megalapozottak tudományosan, mennyire elfogadott a tudományos közösség által, és ha nem azok, akkor vajon miért nem. Érdemes kritikákat, reflexiókat keresni az adott elméletekhez, mielőtt megbízhatónak tekintjük őket. Persze ha a cél csupán a fantázia szabadjára engedése, akkor nem szükséges foglalkozni a tudomány kritériumaival... ;)

Bejegyzés: A tudomány és a szubjektum határa

Ez a gáz 23 szor erősebb az üvegházhatása, de a carbonból 200szor több van a légkörben, ezért ez a veszélyesebb. Most még, mert a metán elkezdett kiolvadni a sarkkörök alól, és itt is nagy a veszély. Legvégül a klímakutatás, csak abban az esetben fog igazán értékelhető maradni, ha az itt leírtakat is szerintem ellenőrzik, és gondolom nem egyedül nekem jutnak ilyenek eszembe. Tény az biztos, nem tudja ezt senki se gondolva az éghajlatkutatóra, geológusra stb ezt megoldani, mert ez túlmutat minden tudományon, amit ismerünk, és lehet a kvantumfizika is csak a jéghegy csúcsa lesz ennek a megértéséhez. Amúgy nem ide tartozik teljesen, de Sonia Haiders Gyógyító kövek könyv ír a hallás köveiről. Tegyünk próbát ilyen kövekkel a zenénél, és a legjobb erre a splitter féle gömbölyített lencseszerű apró nyaklánc kő. A karneol az egyik legjobb, és megfelelően ráhelyezve, feljavította néhány deka ilyen kő a zenét, ha a vezetékekre helyeztük. Shakti Stones misztikum a high end titka, és ezek a kövek 100- 200 dollárért árulják, ezért voltam kénytelen hasonlóakat készíteni. Ez is valójában orgonit, ami energetizáláshoz alkalmazzák. A szabadban is, hogyan milyen módon áramlik a levegő? Tényleg nem befolyásolja a levegő összetételét, ennek az ionizációját az antennajelek sokasága?És miért szól jobban a zene a kövektől, ha itt is elhelyezek néhányat? Ez a természettudomány, ami összefügg a légköri ionizáció ismeretével. És Masaru Emoto anno amit leírt. Nem ezt is látjuk a 10000 méter feletti felhőknél? Itt a jegesedő tűkrisztallit felhők lehet, így ki is rajzolják a különböző rezonanciák, mágneses hatásoknak a hullám hosszait. Az üveglapra szórt vasreszelék alatta a mágnes, kissé nem ez is ehhez hasonló? És a megváltozott ilyen hasonló hatások már átalakíthatták a Földünk légkörét, és ki tudja milyen magasságokban tudnánk telefonálni stb, mekkora a radarhullámok térereje is? Nem fog unatkozni szerintem egy éghajlati klímakutató sem, mert tőlük várjuk a csodát ezekre mind a megoldást. A légkör ionizációját gondolom már tudják, mennyire károsodhatott, és lehet ezt próbálják a HAARP- al megtenni. A fengshui, a csakra ismeretek pedig Kínát, és egész Ázsiát előnybe hozták, mert lehet olyant is tudhatnak ezekből, amikre mi nem is gondolunk még.

Bejegyzés: A tudomány és a szubjektum határa

@Paulo Gergő: Ha legalább ilyen könnyen lehetne megmagyarázni azt, hogy az egész emberiség milyen károkat okozott, és még fog is, ez tény, ez pedig a megmagyarázható okokhoz tartozik. A másik már igen összetett, és sok ismeretet igényelne, mert fogalmunk sincsen arról, hogy az egész univerzum, a bolygók, csillagok, szuper novák stb, és még tovább a naprendszer is, milyen módon tudja a Föld természetét, élővilágát is befolyásolni? A baj persze az, nem tudjuk igazán azt, hogyan mozog az egész, és állítólag egy szuper nova körül is kb az egész naprendszer úgy jó 26500 földi év alatt tesz meg egy ellipszishez hasonló kört. Vegyük ide most a fotonövről írt gondolatokat, mert még a biblia is emlékeztet erre. A világosság szerintük úgy kétezer év, ami a fotonöv lehetne, és ez az energia pedig változtat még a gondolkodáson is. Erről később. A Nap mellett beléptünk egy másik csillag hatósugarába, én úgy értelmezem, ez egy kétezer év alatt megtehető táv a naprendszerünknek. a 2012 dec 21 ezt jelentheti, most új kört teszünk meg és kezdődik elölről az egész, a kb 26500 éves vándorlása. Írnak erről, ki tudja ez mennyire igaz, de nem ma írták ezeket le a neten, és a NASA alapján emlegetik ezt. A következő pedig a bolygók együttállása, hogy miként hat az egész a Földre, és miért is veszélyes a gravitációnak az ereje? Már tudják azt, a Hold is teliholdkor képes erős földrengésekre, és ezt angol, valamint spanyol asztrofizikusok egyeztették össze az erősebb földrengések napjaival. Egy ide tartozó szerintem zseniális kutatása két magyar fiatalnak is.
www.facebook.com/profile.php?id=100010713582150
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Csengeri/pr%C3%B3balap?fbclid=IwAR2-QC-JtsGPGZjk0OTaS38xPAcVcDhCtgTRDoRqkVHnLvx9l5dncSYG7Ew

Az egyikük képes előre jelezni elég pontosan az adott helyen a Földön bekövetkező földrengést, a bolygó, és a Hold együttállásából ezt kiszámolta elég pontosan, egy napon belüli időre, ennek a helyszínét, igaz az erejét még ő is nem tudja előre jelezni, de ez is nagy szó! Míg a másik pedig az éghajlati eseményekre is utal, hogy milyen hatással van az egész együttállás a Föld éghajlatára. Ez asztrofizika és a másik ismeret már az X BOLYGÓ veszélye a Nibiru. Rengeteg teória, feltevés, de tény aki ezt felvetette, hogy létezik Sitchin, ő a Sumér írásokból állította létezik még a Plutó is, és ez 1920-ban tette közzé. Meg is találták, és ha ez igaz, miért nincs meg a Nibiru? Ezért rejtély, de az éghajlatot alapjaiban fogja megváltoztatni a Sumér fordítások szerint. És bonyolítja még ezt az is, több ősi kultúrában írnak hasonlóakat, A neten egész fantáziába illően is írnak ilyeneket.
A következő a HAARP is, és a cheimtrail. A saját verzióm az lenne, hogy ha van aki olvasta Masaru Emoto Víz üzenete írását is, ez is szerintem igen komoly gondolat, és ismeri az ilyen fizikai folyamatokat a tudomány. A lényeg a víz képes jegesedéskor, ha ilyenkor egy rezonancia éri más vízkristály formát kialakítani.Más és más formák lesznek, most figyeljünk igazán, még a zenei rezonanciáktól is! És ez 20-20000Hz közötti, míg ez még nehezebben érthető, az antenna jelek mikrohullámai, már a GHz tartományig vannak kibocsátva a légkörben, és valóban semmilyen kárt nem okoznak? Mit tudunk a szénről is, ami akár óriásmolekula láncokra is képes? Még áramot is vezet, és az űrtechnika is alkalmazza, mert nem korrodál, mint a fémek zöme! Az antennajel pulzáltatja a levegőt folyamatosan, e mellett képes még lehet egy két fokot is melegíteni, mert a mikrohullám felfedezése idejében erről írnak.Elolvadt a radarhullám alkalmazása idejében anno a csokijuk, és ebből lett a mikrosütő később feltalálva. Még bonyolultabb legyen a téma, még az légköri ionizáció is ott van, és a negatív, valamint a pozitív ionok is fontosak az éghajlatnál, és van még a pozitron is, ami az egész, a klímakutatás témaköre. De most a gyógyító kövek ereje , mint kőzet is érdekes. Ez valójában ionizál, lemágnesez feltölt stb, de valamit tesz velünk, és a környezettel is, nagyban is gondolva erre, mint a Föld kőzeteinél. A Gauss sugárzás gyengül, és nő a Schumann valamitől. Földmágnesesség, napkitörések, sarkpólusok vándorlásai.Az északi sark Szibériába tart, és ez 1100 kilométert tett eddig meg a mérések óta a 150 év alatt, és szerintük 50 év alatt elérheti Szibériát ez a mágneses sarkpont. Megjegyzem valamiért elindult a pólusváltás, és ki tudja mi az igaz? És legvégére hagynám az élővilágot, azt, minden élőlény a Schumann féle rezonanciára van ráhangolódva. A 7, 83Hz 12Hz lett, és ez igen veszélyes. Érdemes ezt is annak megismerni, aki megszeretné érteni az egész Föld működését, ismerni szeretné azt is, milyen energia az Orgon, vagy más néven éteri, chi, mert az állatok tájékozódása az infra, és ultrahanggal is összefügg, ami a biorezonancia, és a bioritmus kutatás miatt már a biokémia tudománya. Nehéz kijelenteni azt, csak mi vagyunk egyedül az okok a klímaváltozásra, de tény ilyen bonyolult működést igen könnyű felborítani. És a metán is.

Bejegyzés: A tudomány és a szubjektum határa

@G.István:

Igen, lehet cizellálni a motivációt a tudományos tevékenységünk tárgyának választása esetén, de az mindegyikben közös, hogy ezek szubjektív tényezők.

A technológiák nem-használatára vonatkozó példáid mind arról szólnak, hogy kifejlesztettük az adott technológiát, csupán később rádöbbenve, hogy milyen negatív hatásai vannak, próbáljuk valahogy-akárhogy korlátozni a használatát. Én nem pont erre gondoltam, ugyanis ezeknél a példáknál nem arról van szó, hogy a technológia kifejlesztése előtt mérlegeltünk volna bármit szofisztikált módon, hanem többségében arról, hogy amikor már nagy a baj, akkor kapkodva próbálunk valami csinálni tűzoltás jelleggel.

Igen, lehet gazdasági növekedésként és / vagy technológiai fejlődésként is definiálni a FEJLŐDÉST. Csak látni kell, hogy ez mennyire szubjektív és egyáltalán nem magától értetődő. Továbbá tisztában kellene lenni ennek a definíciónak a negatív következményeivel, vagy legalább el kéne gondolkodni rajtuk. Viszont ez sajnos nem történik meg. Ezen kívül kíváncsi lennék rá, hogy hány ember van tisztában azzal, hogy ez nem a FEJLŐDÉS (csak egy szubjektív definíció), hogy milyen alternatívái vannak ennek, és hogy melyik definíció mit foglal magában, milyen következményei vannak, stb. Ez utóbbiak nélkül nem nagyon van esély sem a felelős döntésre, sem az újradefiniálásra.

Bejegyzés: A tudomány és a szubjektum határa

Kommentjeim:

(1) "mit teszünk a tudományos módszer tárgyává, biztosan egy szubjektív döntés eredménye lesz, és tükrözni fogja az értékrendünket." -> Nem kizárólagosan. További tényezők:
- Kíváncsiság
- Problémák okainak kutatása
- Problémák megoldása
- Társadalmi / technológiai célok elérése
- "Megrendelésre készült" kutatások

(2) "Vajon mennyire gondolja azt bárki, hogy tudományos eredmények birtokában racionálisan lehet arra jutni, hogy egy technológiát akár ne használjunk?"
Ez még a mai világban is lehetséges.
- Növényvédő szerek betiltása (legutóbb pl. a méhgyilkos neonikotinoidokat EU-ban)
- Atomfegyverek használatának korlátozása, visszaszorítása (pl. SALT I, II egyezmények)
- Géntechnológia tilalma embriókon (Kínai botrányt közelmúltból ismerjük)
- Műanyagok irtózatos környezetszennyezése miatt tilalom, alternatívák keresése

(3) "A "fejlődés" mit foglalhat magában. "
Simán foglalhatja magában a tudomány és technológia komplexitásának növekedését, a gazdaság növekedését, amennyiben így DEFINIÁLJUK. Ebben a nézőpontban minden felsorolt káros hatás csak járulékos kár, kezelendő probléma. ERŐ, az emberiség ereje -> pusztítás, hatalom, uralom, elterjedés, hódítás, felfedezés. Az "evolúció" szélsőséges értelmezése. Nézőpont kérdése. Az eredmény is. Ha kevesek akarnak (nyugati civilizáció / módosabb társadalmi rétegek / globális elit stb.) hódító gazdagságban rövid ideig jól élni, akkor ez egy jó stratégia. Bölcs önkorlátozás. Etikus értékrend. Felelősségteljes gondolkodás. Ezeknek kellene előtérbe kerülni, hogy más irányba menjenek a dolgok. Fejlődés, igen, lehetne másként is.

Bejegyzés: A tudomány és a szubjektum határa

@pucratlan:
Én is látok lehetőséget a kisebb vállalkozások számára abban, hogy valami egyedit (nem tömegterméket) nyújtanak, vagy hogy egy apró piaci szegmensben ők a legjobbak. Csak sajnos ez a tőkekoncentráció tendenciáján nem sokat változtat, az megy tovább, és egyre szélsőségesebbé válik. Nem lehet szerintem arra építeni egy, a tőke eloszlása szempontjából egyenletesebb gazdasági modellt, hogy a kicsit találják meg azt azokat az kis területeket, amelyben "világelsők" lehetnek. Nekem ezzel is problémáim vannak, ezt sem tartom normálisnak, hogy világelsőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki versenyezni tudjon a "nagyokkal", és ha valaki nem az, akkor abba a piaci résbe benyomul egy óriáscég, és lefölözi a hasznot. Ez így nem oldja meg az általam ecsetelt problémákat, és ugyanolyan végletekig kiélezett és ilyen formán embertelen világot eredményez. Szerintem a fogyasztóknak meg kell érteniük, hogy nincs értelme ezt így tovább pörgetni, látniuk kell ennek a folyamatnak a következményeit, hogy sokkal több a hátránya, mint az előnye, és a fogyasztói döntéseiknél (ahol csak lehet) preferálni kellene nekik a kisebb gazdasági szereplő termékeit, még akkor is, ha netán azok (pénzben kifejezve) némileg drágábbak és akár nem olyan csúcstechnológiával készültek, mint a nagy cégeké (egyébként nagyon sok esetben a kistermelői termékek jobb minőségűek is, a nagyüzem csak az alacsony árral, és a garantált egyformasággal tudja a vásárlókat "elcsábítani"). Meggyőződésem, hogy ezt kéne tenniük, tudván, hogy ez az útja egy élhető és igazságosabb világ kialakításának.

Alapvető különbség van a között, hogy egy magánember hatalmas tőkével bír, és hogy egy hivatalnok hasonló nagyságrendű közpénz fölött rendelkezik. Előbbi teljesen törvényes módon elköltheti szinte bármire (hiszen az az övé), míg utóbbi esetben jogos elvárás, hogy a közjó érdekében, mindenki számára követhetően költse el, hiszen az viszont nem az övé, csak kvázi "rábíztuk". Nem hiszem, hogy tudsz olyan törvényeket hozni, hogy a tőkés majd azok mentén úgy fogja elkölteni a pénzét, hogy az mindenkinek jó legyen. Ez számomra teljesen irreálisnak tűnik. És hát mennyivel jobb lenne, ha nem valaki mást kéne rávenni bármire mindenféle kerülőúton, hanem az a tőke és a vele járó döntési lehetőség eloszlana, mindannyiunknak nagyjából egyenlő beleszólást engedve a dolgok alakulásába. Hogy mi a baj az egyenlőtlenséggel, arról elég sokat írtam a cikkben, nem szeretném ismételni önmagamat.

Amit az ember és gazdaság viszonyának felborulásáról írsz, azzal alapvetően egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy a gazdasági növekedésből származó destrukciók már szerintem bőven túlszárnyalják a "simogató kedvezményeket", csak legfeljebb nem kötjük össze az okokat a következményekkel, nem látjuk, hogy az a sok negatívum pont abból jön, amivel orvosolni kívánjuk a problémákat (gazdasági növekedés, a hatékonyság végtelen hajszolása, stb.), így az egész eleve halálra van ítélve. Kicsit tényleg a közös képzeletünkben létező, önálló életre kelt gazdaságot szolgáljuk, bár azért az az alapvető különbség megvan a sci-fi által előrevetített robotokkal szemben, hogy ezt még mi irányítjuk, és elég volna lemondani erről a csupán a fejünkben létező "gazdaság szörny"-ről, vagy inkább újragondolni, hogy változtassunk a helyzeten. Ennek első leckéje lenne szerintem a GDP növekedés elengedése és a gazdasági növekedés kényszerének felszámolása.

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

Szerintem az egyoldalú beállítás, hogy a nagyoknak vannak előnyeik a kicsikkel szemben. Más előnyeik meg esetleg lehetnek a kicsiknek a nagyokkal szemben - persze ha ötlettelenül pont azt akarják csinálni, mint a nagyok, csak kicsiben, abban nyilván kevésbé lesznek jók. Sose alapíts azzal vállakozást, hogy te leszel a megye Coca-Colája, mondjuk. Hanem akkor mit? Hát ez a feltaláló-paradoxon, minden wannabe feltaláló nyűgje, hogy sajnos folyton csak olyasmire akad példa, amit már feltaláltak :) Valahol olvastam pár éve, hogy a német gazdaság erejét az a sok közepes vállakozás adja, amik mind-mind valami nagyon szűk területen világelsők. Óriáscégnek nem érné meg ezekben annyira jónak lenni...

Aztán meg azt sem értem, mi a baj az egyenlőtlenséggel, mi a baj azzal, ha valakinek nincs nagy vagyona. Egy határon túl már olyan mindegy, a tőke úgysem a megélhetés mindennapi költségeiben forog (attól tőke). A sokpénzű tőkést - e szerepében - nem az átlagemberrel kell összevetni, hanem a hasonló nagyságrendű közpénzek fölött rendelkező hivatalnokkal. Ebből az tűnik ki, hogy a tőke kezelésével ingyenmunkát végez. Ideális esetben - és persze el kell ismerjük, hogy a valóság ettől távol áll - a tőkés sokkal jobban csinálja, mert sokkal hatékonyabban kezeli, amit kezel. A törvényeket neki is be kell tartania, tehát regulációkkal lehet arrafelé terelni, hogy érdeke legyen a közjó érdekében működtetni a tőkéjét.

Az viszont tényleg probléma, sőt, az általad leírtaknál még sokkal általánosabban az, hogy a gazdasági rendszer és a társadalom viszonyában már rég a befőtt rakja el a nagymamát; már rég mi vagyunk őérte és nem ő miértünk. Már rég eladtuk magunkat, a békés nyugodt életünket minden szinten a gazdasági növekedésből származó simogató kedvezményekért. A sci-fi közhely, hogy majd teremtményeink, a robotok, átveszik az uralmat az ember fölött, megvalósult észrevétlenül; csak épp nem fizikailag kézzelfogható masinák, hanem a közös képzeletünkben valós "gazdaság" lett az urunk, akit szolgálnunk kell.

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

@inda2012:
Kicsit másként megfogalmazva és kiegészítve: ez a fajta technológiai optimizmus (ami a hozzászólásodból kitűnik), bár a tudománnyal, illetve annak eredményeivel kapcsolatban fogalmaz meg véleményt, látni kell, hogy az egyáltalán nem tudományos alapokon nyugszik. Maga az álláspontod (vagyis: a technológiai fejlődés mindig és minden szempontból jó, igazából ez maga a fejlődés, ami egyértelműen jobb világot eredményez) nem tudományos eredményeken nyugvó érvekkel alátámasztott konstrukció (vagy ha mégis így van, akkor kíváncsi lennék azokra az érvekre), sokkal inkább egy valamiféle hiten alapuló vélemény, illetve szubjektív preferencia. Ráadásul a fenti kommenttel (a mellett, hogy az nem érvekkel megalapozott) implicite azt is mondod, hogy a technológiai fejlődés megéri mindazokat a negatív következményeket, amiket felsoroltam, vagyis adott esetben emberek (nem feltétlenül saját magad) (és más élőlények) szenvedését, kiszolgáltatottságát, a sokféleség eltűnését, a természet, az ökológiai rendszer degradációját, sőt, akár súlyos társadalmi feszültségeket, vagy akár polgárháborúkat is, stb. Nem kell mondanom, hogy ezáltal az álláspontod nemcsak hogy erősen indoklásra vár, hanem súlyos etikai kérdéseket is felvet. Jó lenne, ha sokan, akik hasonlóan leegyszerűsített és (tévesen) tudományos alapokon nyugvónak hitt álláspontot képviselnek, elgondolkoznának annak igazságtartalmán és megalapozottságán.

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

@inda2012:
Ismerem ezt az álláspontot, sok ponton hibádzik. Az első az, hogy azonosítja a feljődést a technológiai fejlődéssel, pedig a kettő egyáltalán nem ugyanaz. Másrészt áthatja az technológiai optimizmus (a technológia fejlesztése mindenképpen jobb világot eredményez, és megoldja a problémáinkat), ami egy közkeletű, ellenben sok szempontból kritizálható, illetve cáfolható hozzáállás egy ennél sokkal bonyolultabb világhoz. Erről majd külön fogok írni, de addig is javaslom pl. a Jevons-paradoxont, mint jelenséget megismerni.

Ezen kívül az "új" létrehozását trivialitásként pozitívan értékelni szintén egy súlyos érvelési hiba, rengeteg példám van, amikor az új nagyon sok problémát, és pl. emberi szenvedést okozott.

Nekem valóban azért (mármint valamilyen részt a tőkekoncentrációnak köszönhetően) van ILYEN munkám, de munkám, önmagában nem AZÉRT van (ahogy írtam, a tőkekoncentráció önmagában nemhogy nem teremt munkahelyeket, hanem összességében pont, hogy csökkenti a számukat; ezt az állítást érvekkel vitatni persze ér). Szóval munkám valószínűleg e nélkül is lenne, és könnyen elképzelhető módon több szempontból egészségesebb is, mint most.

De félreértés ne essék, én nem a tőkekoncentráció teljes, minden szinten való eltörlése mellett ágálok, "csupán" a nagymértékű visszaszorítása mellett, amint a cikkben felsorakoztatott érvek alapján meggyőződésem, hogy annak visszaszorítása egy sokkal egészségesebb, élhetőbb és fenntarthatóbb világot eredményezne.

Amit még mindenképpen hozzá kell tennem, hogy borzasztóan zavar a hozzáállásodban (és sokak, hasonló hozzáállásában), hogy (amellett, hogy sok tévedés van benne) egyetlen pozitívan értékelt szempont nyomán az összes többivel nem foglalkozik. Felsorolom neked egy csomó negatív következményét egy folyamatnak, amikre nem reagálsz, csupán mindegyiket félresöpröd kvázi egyetlen állítással (aminek a summája kb. az, hogy: "csak a technológia fejlődjön, mert az mindenképpen jó"), és mintha el sem gondolkoznál az előbbieken.

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

@Seres Sándor 1968-04-28: Specifikálnád jobban a kérdést? :) Nem látom, mire vonatkozik...

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

A fejlodeshez elengedhetetlen a tokekoncentracio ami igazabol eroforraskoncentracio. E nelkul nem lenne fejlodes, mert senki nem rendelkezne a megfelelo eroforras mennyiseggel, hogy valami ujat hozzon letre. Peldaul neked is azert van munkad, mert valaki/valakik koncentraltak a toket. Ezert kar volt ennyit irni.

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja

Hol van itt Kína, pl.?

Bejegyzés: TŐKEKONCENTRÁCIÓ - Az egészséges, élhető és fenntartható világ kialakulásának egyik nagy gátja